Az AI egyre gyakrabban tűnik fel a művészetben is, például a mozgókép világában is. De vajon tényleg díjnyertes filmeket készíthet egy gép? Vagy inkább a kreatív emberek új eszköze az AI? Két többszörösen díjazott AI-filmkészítő tapasztalatai alapján járjuk körül, mit is jelent ma AI-val filmet készíteni – és mit tartogat ez a jövőre nézve.
AI, mint alkotótárs – nem varázspálca
A Generatív Podcast-ban olyan alkotókkal (Szakács Szilvia, Fritz Barbara) beszélgettünk, akik mesterséges intelligencia segítségével készítettek rövidfilmeket, és ezzel komoly sikereket értek el nemzetközi filmfesztiválokon. Az első tévhit, amit azonnal eloszlattak: az AI-filmkészítés nem egy gombnyomásos csoda. Az egyik 8 perces film elkészítése közel egy hónapot vett igénybe, és több száz – gyakran sikertelen – próbálkozásból állt össze a végső változat.
A filmeket többnyire pár másodperces jelenetekből „ragasztották” össze, és a munka során rengeteg manuális beavatkozásra volt szükség. Mint mondják: „Ez nem egy egykattintásos varázslat, hanem gombnyomások százai és elhibázott jelenetek tömkelege.”
Közösségi alkotás: a Facebook-csoporttól a filmfesztiválig
Az alkotók munkamódszere egyedülálló: egy Facebook-csoportban írták ki a forgatókönyvírói pályázatot, amelyet közösségi szavazással nyertek meg a kiválasztott történetek. A győztes, Downgrade című sci-fi forgatókönyv egy poszthumán világban játszódik, és az emberi döntéshozatal leépülését boncolgatja.
A produkció során mindenki részt vehetett az ötletelésben, promtok írásában, képek generálásában, és még a zenék kiválasztásában is. Heti rendszerességgel tartottak megbeszéléseket, ahol a közösség együtt haladt előre a filmkészítés minden fázisába.
A technológia fejlődése: pár másodperctől a hosszabb jelenetekig
A 2023-as év látványos ugrást hozott az AI-videógyártásban. Míg az év elején még csak néhány másodperces videókat tudtak előállítani, nyárra megjelentek olyan eszközök, amelyekkel már hosszabb és jobb minőségű jelenetek készíthetők.
Az alkotók különböző platformokkal kísérleteznek – Discord-alapú megoldásoktól egészen helyi gépeken futó AI-rendszerekig. A gyors iterációk lehetővé tették, hogy valós időben próbálkozzanak új ötletekkel, és gyorsan reagáljanak a kreatív kihívásokra.
Szilvia így fogalmazott: „Amikor azt hiszed, hogy valami lehetetlen, valaki már megcsinálta – és fent van a neten.”
Történetmesélés és társadalmi tükör
Az AI-filmjeik nem csak technológiai kísérletek – tartalmukban is komoly társadalmi kérdéseket boncolgatnak. Ilyen például a digitális butulás, a háborús erkölcsök relativitása, vagy épp a környezet kizsákmányolása.
A „Borul az Ég” című, 25 perces film például egy 1940-es évekbeli magyar faluban játszódik, és valós történeti kutatáson alapul. Népi énekek, kétnyelvű narráció, valamint autentikus zenei háttér teszik különlegessé – mindezt mesterséges intelligencia segítségével hozták létre.
Etikai határok: mit nem szabad AI-jal?
A beszélgetés során az is kiderült, hogy az alkotók tudatosan kerülik az AI etikai szürkezónáit. Elutasítják például hírességek, politikusok deepfake-elését vagy elhunyt emberek „feltámasztását”. A mesterséges intelligencia számukra nem egy eszköz a határsértésre, hanem egy új médium, amelyben ugyanúgy érvényesek a történetmesélés és az emberi méltóság szabályai.
Az AI nem helyettesít, hanem felgyorsít
A filmkészítők szerint a mesterséges intelligencia nem fogja leváltani az embert a kreatív munkában – de képes lehet felgyorsítani, kiszélesíteni a lehetőségeket. A vizuális eszközök fejlődése nem helyettesíti a történetmesélői érzékenységet, az etikai döntéshozatalt vagy a közösségi alkotás erejét.
Nézd meg a teljes adást a YouTube-on
A mesterséges intelligencia csak eszköz – de közösen gondolkodva belőle valódi filmnyelv születhet.